A jobb felhasználói élmény érdekében a honlapon cookie-kat (sütiket) használunk. A felhasználó számítógépes eszközére (ideértve a mobiltelefonokat is) kis adatcsomag, cookie kerül elhelyezésre. A cookie célja az oldal minél magasabb színvonalú működésének biztosítása, személyre szabott szolgáltatások biztosítása és a felhasználói élmény növelése.

FAQ Belépés

A BHRG Modell  kialakulása

A Tervezett Szenzomotoros Tréningek (TSMT©) és a Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika (HRG©) módszerek megalkotása Lakatos Katalin PhD (1962-2016) nevéhez fűződik.

Lakatos Katalin konduktornak tanult a Mozgássérültek Pető András  Nevelőképző és Nevelőintézetében a 80’ évek elején; úszó múltjából a vízhez szoros kapcsolat fűzte, amit a rábízott gyermekekkel terápiásan kívánt hasznosítani. Szerteágazó tanulmányokat folytatott nemzetközi színtéren, aminek hatására 1984-ben megalkotta a HRG módszert: koncepciója alapját hidroterápiás módszerek és a szenzoros integrációs terápia elmélete adta. A kialakított rendszert kezdetben a központi idegrendszeri sérült gyermekek megsegítésére használta, majd multidiszciplinális ismeretei hatására kiterjesztette elméletét és a kapcsolódó gyakorlatot más típusú – eltérő idegrendszeri fejlődést mutató – gyermekek irányába: figyelmi problémák, hiperaktivitás, tanulási nehézségek, megkésett mozgás- és/vagy beszédfejlődés beszéd, autizmus, stb.

A  HRG© vízi terápia alkalmazása mellett Katalin létre hozta az azonos koncepcióra épülő, de tornatermi körülmények között alkalmazható TSMT© módszert, melynek egyéni és csoportos változata is létezik.

A módszerek alkalmazását minden esetben neuroszenzomotoros vizsgálat előzi meg, melynek megalkotása szintén Lakatos Katalin nevéhez fűződik: 2006-ban doktori értekezése az általa kialakított Állapot- és mozgásvizsgálathoz kapcsolódott, mely elismert vizsgálómódszer lett; 2011-től korai haláláig intenzíven dolgozott a Longitudinális Komplex Vizsgálat létre hozásán.

Az Állapot- és mozgásvizsgálat kézikönyvként 2000-ben jelent meg először. Az akkori magyarországi gyakorlatban az egyes területeken alkalmazott tesztek alapvetően a magasabb idegrendszeri szinten szabályozott funkciók vizsgálatára koncentráltak vagy a gyermekek teljesítményének elemzésében csak bizonyos részterületekre fókuszáltak, nem véve figyelembe a funkciókra befolyást gyakorló alacsonyabb idegrendszeri szintek állapotát. A vizsgálat újszerűségét az oki gondolkodás adta, mely a felmérés feladatai révén képet alkot az organikus éretlenséget okozó háttérműködések minőségéről. Az úgynevezett „kéreg alatti teljesítmények” az idegrendszer funkcióinak hierarchikus felépítettsége révén alapvetően hatnak a magasabb szintek, az összetettebb, bonyolultabb szervezettségű területek működésére.

A gyermek mindennapi általános tevékenységei és az iskolai teljesítménye is az említett szintek egymást meghatározó működési összhangjának eredményei. Ahhoz, hogy ügyesen, okosan, könnyen alkalmazkodva, koordináltan mozogva, kiegyensúlyozottan tudjon viselkedni, minden terület optimális működésére szükség van.

A neurodiverzitás általános jelenség; amíg nem zavarja a teljesítményt, elfogadhatóak az egyes személyek közötti különbségek, amikor azonban ez nehézséget okoz bizonyos területek funkcióiban, az egyén segítségre szorul. A speciális megsegítést igénylő neuroszenzomotoros eltérések felfedezésében segítenek a fent említett vizsgálatok.

A vizsgálatok és a TSMT©/HRG© terápiák rendszerének kiemelkedő jelentőségét a szemlélet (tünetek oki megközelítése) és az eltérések korrekciójára alkalmas terápiás eljárások egysége adja.