Szerző: Madács Anita, tiflopedagógia, - szomatopedagógia szakos gyógypedagógiai tanár, közoktatás-vezető MA, TSMT terapeuta, mentor
A TSMT-HRG College oktatója, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézet Fejlődés - és Klinikai Gyermeklélektan Tanszék oktatója
Amennyiben a TSMT és HRG terápiák szenzoros feldolgozási zavarra gyakorolt hatásmechanizmusát szeretné megtekinteni, kattintson ide!
Hogyan is működünk?
Környezetünk rengeteg ingert közvetít felénk, illetve keletkeznek a testünkben (izmainkban, ízületeinkben stb.), melyet érzékszerveinken (szenzorainkon) keresztül érzékelünk. Bőrünkkel, izmainkkal, szemünkkel, orrunkkal, egyensúlyszervünkkel, ezeket az ingereket felfogjuk, majd idegrendszerünk feldolgozza, értelmezi azokat, hogy reagálhassunk rájuk, pl.: ha hirtelen erős fény éri a szemünket, becsukjuk azt. Amikor a feldolgozás optimálisan megy végbe, megfelelő a válaszunk, ami segíti a környezethez való alkalmazkodást; ha hideget érzékelünk, betakarózunk, vagy felveszünk még egy ruhadarabot. Mivel biztonságban érezzük magunkat a világban, nem kell felesleges figyelmet, különleges energiákat fordítani arra, hogy reagáljunk a mindennapok érzékszervekre ható kihívásaira (hangokra, fényekre, ízekre, szagokra, tapintási érzékletekre, egyensúlyi ingerekre, stb.); a megfelelő válaszok önbizalmat adnak, újdonságok megismerésében segítenek bennünket (öngerjesztő folyamat), bátrak vagyunk, hiszen tudunk jól teljesíteni.
A szenzoros rendszerek működése képezi a tanulási folyamatok alapját, erre épülnek rá az egyre összetettebb, egyre bonyolultabb funkciók. A működés csúcsán bár az iskolai tanulás áll (Williams, Schellenberger - Tanuláspiramis), a hétköznapi történéseket is ezek befolyásolják: ahhoz, hogy ügyesen tudjon valaki felmászni a mászókára, jól kell látnia a mászóka fokait, jól kell érzékelnie végtagjai helyzetét, hogy irányítsa őket a kapaszkodásban, állásban, jól kell érzékelni a teret maga körül és mozgás közben pontosan kell irányítania izmai működését a megfelelő lépések megtételéhez. Ezeket a folyamatokat mind az érzékelésünkkel szerzett információk alapján kontrolláljuk. Lehet, hogy bár egy étel jól néz ki, valakiben mégis kellemetlen érzetet kelt akár látványra, akár a szájba kerülve az ottani érzékelés alapján. Míg a semleges, vagy kellemes érzeteket adó történések megismétlését, megismétlődését elfogadjuk, szívesen vesszük, addig a számunkra kellemetleneket megpróbáljuk elkerülni. Az, hogy mitől lesz egy érzet kellemes, vagy kellemetlen, attól függ, hogy hogyan dolgozza azt fel idegrendszerünk.
Mit jelent a Szenzoros Feldolgozási Zavar?
Az érzékelési rendellenesség gyűjtőfogalom, bármely érzéklet vonatkozásában előfordulhat; a feldolgozási rendszer optimálistól eltérő működése különböző folyamatok másságán múlik: lehet, hogy az ingerületek szabályozásában van nehezítettség (sensory modulation disorder), lehet, hogy a megkülönböztetés problémás (sensory discrimination disorder), az is lehet, hogy érzékelés alapú mozgásos rendellenesség (sensory-based motor problem) áll fenn.
Amennyiben az érzékelési szabályozás területén eltérő a működés, a gyermek a normál erősségű ingert túl bántónak/fájdalmasnak/ijesztőnek éli meg, kitér előle/elkerüli (ingerhárító), akár direkt keresheti azokat (ingerkereső); lehet, hogy egy szokványos erősségű ingerre nem/alig/késve/rövid ideig reagál (alulérzékeny).
A megkülönböztetési képesség nehezítettsége szintén bármely érzékszervet érintheti, pl. a bőrt egy időben ért több ingerből csak egyet érzékel, lehet, hogy nem tudja megkülönböztetni az eltérő minőségű ingereket, nehezen ismeri fel a szavakat alkotó betűk közötti eltéréseket, esetleg a hangok közötti különbségeket, látványok részletei között nehezen tesz különbséget, elveszettnek érzi magát tömegben, stb.
Az érzékelés alapú mozgásos rendellenesség egyik típusa a testtartási rendellenesség, másik az ügyetlenség (diszpraxia). Az előbbi pl. az izomtónus eltérésében, a jobb/bal oldal együttes használatának problémájában, az egyensúly nem megfelelő működésében nyilvánul meg; az utóbbi gyenge motoros koordinációval rendelkezik, nehézségei vannak a kézügyességet igénylő feladatokban, hangképzési problémái lehetnek.
Miért okoz problémát a Szenzoros Feldolgozási Zavar?
Az eltérő működés rengeteg plusz energiát igényel, ami rövidebb figyelmi időt, a feladathelyzetből való gyorsabb kilépési szándékot, feszült, agresszív magatartást okozhat.Amennyiben a környezet nem ismeri fel a problémát, félre értheti a gyermek viselkedését, holott ő nem rosszalkodni akar, csupán reagál az általa megélt valóságra.A nem jól kezelt helyzetek másodlagos pszichés sérülést is okozhatnak; létre jöhetnek az érzelmi életre, a szocializációra kiható folyamatok, visszahúzódás, szorongás, marginalizáció, esetleg extrém magatartásformák a környezet reakcióinak következtében. A szülőkben bűntudat alakulhat ki, mintha a jelenség létre jöttét az ő hibás nevelésük okozná, holott a háttérben az idegrendszer eltérő működése áll (ez önmagában nem jelenti azt, hogy nevelési hiba nem ronthat a helyzeten, de elsősorban az idegrendszeri folyamatok működési minőségét szükséges normalizálni, mert ez javítani fogja a gyermek viselkedését, annak befolyásolhatóságát is).
A jelenség üzenet a környezet számára; tünet, melyet észre kell vennünk és segítenünk kell, hiszen az érintett személy azért viselkedik bizonyos módon, mert csak úgy tud, nem azért, mert úgy akar! A jelenségek mögé kell látnunk, hiszen a gyerekek nem képesek önmagukban legyőzni a problémát!
Mi lehet az eltérő feldolgozás oka?
Számos tényező befolyásolhatja érzékelésünk alakulását, ezek között szerepelnek:
genetikai faktorok (öröklődés),
biológiai sajátosságok,
terhesség alatti problémák,
szülés körüli problémák,
koraszülöttség,
idegrendszeri sérülés,
ingerület továbbításának nehezítettsége,
környezeti tényezők (túl sok inger egyidejű hatása),
aktuális érzelmi állapot (előfordulhatnak átmeneti állapotok megterhelő érzelmi szituációk következtében),
Fontos tudni, hogy a feldolgozási zavar nem a rosszul funkcionáló érzékszerv problémája (pl. rövid vagy távollátó szem; halláscsökkenés, stb.)! Amennyiben felmerül eltérő működés gyanúja, az adott érzékszerv szakorvosi vizsgálatával kell kezdeni a folyamat feltérképezését. A jól szervezett, sikeres felnőtté váláshoz szükséges a jól funkcionáló idegrendszer, ami a maguk valójában közvetíti a környezet ingereit, megfelelően dolgozza fel (figyeli, válogatja, sorrendezi) és jól tud reagálni rájuk.
Miben tud segíteni a TSMT és HRG terápia?
Az eltérő szenzoros feldolgozás problémát speciális – az idegrendszer érett működését elősegítő – terápiákkal lehet befolyásolni, javítani. Minél korábban alkalmazzuk a hatékony fejlesztő módszert, annál gyorsabban érhető el pozitív változás; segítség lehet pl. a TSMT,HRG, DSZIT terápiák alkalmazása.
A TSMT (Tervezett Szenzomotoros Tréning) terápiában a szárazföldön megélt mozgásos, érzékszervi tapasztalatok segítenek az idegrendszer működési folyamatainak normalizálásában, ezáltal a különböző jelenségekre, érzetekre való jó reagálásban (pontos észlelésben, ügyes mozgásban, beszédben, a saját test reális megélésében, a testvázlat kialakulásában, a térbeli tájékozódásban, az önkontrollban, stb.); a HRG (Hidroterápiás Rehabilitációs Gimnasztika) terápiában a víz - mint speciális fizikai jellemzőkkel rendelkező közeg - biztosítja a külső és belső környezet megtapasztalási lehetőségét.Nagyon fontos, hogy a szakemberek mellett az eltérő fejlődésben érintett gyermekeket nevelő szülők is tisztában legyenek a probléma jellegzetességeivel, hogy megértsék a kicsik/nagyok reakcióit és könnyebben tudják segíteni őket.
Amennyiben érdekli, hogy gyermeke rendelkezik-e bármilyen szenzoros feldolgozási zavarral, kérjük, töltse ki Szenzoros Feldolgozási Zavar kérdőívet!
Felhasznált irodalom:
